GÉMKAPOCS

KESZTHELYI TÁRSASJÁTÉKOS KLUB A GOLDMARKBAN

Igenis, Sötét Nagyúr!

2014. április 18. |

SZUBJEKTÍV

Szerintem társasjátékozás közben sosem röhögünk annyit, mint amikor elővesszük ezt a kis dobozt. Eszméletlenül jó, igazi parti játék, annál jobb, minél többen vagyunk (persze ésszerű határokon belül). Kell hozzá némi színészkedésre való hajlam, elvégre szerepjátékról van szó, valamint kellő lazaság, mivel ezt a játékot karót nyelve biztosan nem lehet játszani, de főleg nem lehet élvezni. Azonban ha előkerül nálunk, akár a tinédzser gyerekeinkkel, akár a barátainkkal, hihetetlenül jókat szoktunk szórakozni nagyurazás közben. Ráadásul azon kívül, hogy hihetetlenül vicces, a játék nagyon jót tesz a fantáziánknak, a beszédkészségünknek és általában a kommunikációs készségeinknek is, az esetleges rosszkedvünket pedig már az első kör végére el is felejthetjük. Igazi hangulatjavító társasjáték.

A JÁTÉK LÉNYEGE

A társaság valamelyik tagja lesz a Sötét Nagyúr, aki elküldi a tehetségtelen, béna és állandóan hazudozó goblinjait valamilyen eszement küldetés végrehajtására – ami természetesen nem sikerül nekik. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy a Sötét Nagyurat alakító játékos kitalál egy bődületesen nagy marhaságot küldetésként, majd számon kéri a többieket, hogy miért nem teljesítették. Mondjuk valami ilyesmit mond a játék elején:

“Hűséges és egyúttal alávaló goblinjaim! A múlt hét kedden megparancsoltam nektek, hogy utazzatok el az operenciás pokolbugyrokon túl lévő Hannoverbe az oly hevesen utált hatodunokatestvéremhez, Bélához, és kérjétek el tőle az égigérő paszulyfa tetejéig is felérő alumínium létrát. Mert mint tudjátok, a magaslati levegő jót tesz a beteg tüdőmnek. Szeretném tudni, ti szerencsétlen goblinselejtek, miért nem hoztátok el nekem az égigérő létrát!”

Ezek után megszólít egy általa kiválasztott goblint (játékost), hogy a kör végéig tartó folyamatos egymásra mutogatós hazudozásáradat előtt kaput nyisson – mondjuk eképpen:

“Réka goblin, még te látszol mind közül a legértelmesebbnek, mondd, miért nem hoztátok el a létrámat, ahogy megparancsoltam nektek?”

Réka goblin erre elkezd mindenféle hülyeséget kitalálni, hogy miért nem sikerült teljesíteni a küldetést. A sztorizás közben két dolgot tehet – ugyanis a játék elején mindenki kap 3-3 kártyát is. Egyrészt felhasznál a meséjéhez legalább egy úgynevezett ötletkártyát, amin mindenféle agyzsibbasztó szereplők, helyszínek, tárgyak találhatók, amiket bele kell szőnünk a történetünkbe. Másrészt kijátszik egy bemártáslapot, amivel megvádolhatja egy másik goblintársát, hogy igazából az ő hibája volt a küldetés kudarca. Ilyenkor a Sötét Nagyúr a megvádolt goblint veszi elő, és a magyarázkodást neki kell folytatnia, míg ő is be nem márt egy másik goblint. És így tovább.

Ha a sztori nem állja meg a helyét, ellentmondásba kerül, a magyarázkodó goblin össze-vissza beszél vagy nem tud magyarázatot adni azokra a dolgokra, amikkel a többiek megvádolták, akkor a Sötét Nagyúr egy “sötét nézéssel” bünteti. Akinek ebből összejön három, az veszített.

Van még egy jó akciókártya a vádaskodás mellett, ez a “belepofázás”, amit bármelyik goblin bármikor kijátszhat, belepofázva az éppen beszélő történetébe, hogy meg jobban megkavarja a sztorit, vagy valaki mást mártson be.

Eszméletlen egy játék!

SZABÁLYOK ÉS JÁTÉKISMERTETŐK

KINEK AJÁNLJUK?

Úgy 12-14 éves kortól bárkinek. Minél nagyobb és lazább a társaság, annál jobb, de egy négy fős családban is nagyon szórakoztató (tapasztalatból mondom). A játék hangulata nagyon függ attól, mennyire éljük bele magunkat a szerepeinkbe, úgyhogy a lazaságra és hülyeségre való hajlam, felnőtt bulik esetében némi alkohol igencsak megdobja a végeredményt.

A KLUBUNKBAN JELENLEG ELÉRHETŐ

  • EGY PÉLDÁNY

KÉPMUTATÁS

És neked hogy tetszik a játék? Írd meg a hozzászólásoknál!

Hozzászólás